Az elmúlt napok forrósága kényszerített rá, hogy készítsek valami hűsítő finomságot. Ehhez a fagyihoz csak banán kell (3 banánból kb 8 gombóc fagyi lesz), egy késes betétű robotgép, egy fagyasztó és baromi sok türelem.

Amikor hosszú időn át zötykölődünk a vonaton, egy dolog biztosan meg fog történni: éhesek leszünk. Ekkor kerülnek elő a szalámis szendvicsek, esetleg a fasírtos zsömlék. Most egy olyan receptet mutatunk, ami tökéletes főfogásként is, de ha bedobod egy zsemlébe, akkor a legfinomabb "vonatkaja" lesz, amit valaha ettél. Ízekkel, színekkel, zamatokkal teli. Pont annyira fergeteges, mint a VOLT fesztivál. (Ha a kapunyitás előtt, a sorban eszel meg egyet, az illata mindenkit feléd fog csábítani.)

Egyszerű sütemény következik, melynek ízei mégis elcsábítják a gyanútlan fogyasztót. Sok tudás sem kell hozzá, csak egy kicsivel több alapanyag.

Ez a recept olcsónak olcsó, de az eddigiekhez képest rendkívül macerás. Az viszont kétségtelen, hogy a hatás nem marad el. Nincs az a csodálatos nő, aki ellen tudna állni a házi zsemlét sütő pasinak.

Réges-régen, mikor még betárcsázós volt az internet leltem ezt a receptet. Egyetemista koromban hónap végén, mikor nem maradt sok pénzem, sokszor mentett meg az éhhaláltól. Aztán akkor is sokat segített mikor barátoknak kellett főzni, de még azt hittem, hogy főzni nem tudok. Már több éve nem készítettem el, de egyik nap megint eszembe jutott. Rá is gugliztam, de már nem leltem. Még szerencse, hogy most újra közkincsé tehetem. Így számtalan fiatal pasi alkothat akkor is lenyűgöző vacsorát a meghódítandó hölgynek, ha még soha nem főzött semmit. Éhes kollégisták hada lakhat jól hónap végén. Időhiányos emberek készíthetnek pillanatok alatt tökéletes vacsorát.

Amióta mennek a főzős műsorok, azóta tudom, hogy a rizottó nagyon finom, de nagyon nehéz jót csinálni. Nem jó hozzá az "occsó rizsa", mert abból sosem lesz rizottó. Ezért nekiálltam, hogy hamisítsak egyet. Hagymás, sajtos, krémes. Igazán finom vacsora lett belőle, ami nem terheli meg a pénztárcát, de lehet vele villantani.

Vannak napok, amikor semmihez sincs kedvem. Ezek leginkább a vasárnapok. Nagy nehezen kimászok az ágyból, kávé, egyebek. Szóval, semmi, de semmi kedvem nincs főzni vagy sütni. Ekkor rendelek pizzát. Mostantól minden megváltozik. Mert ezt a "pizzát" gyorsabb elkészíteni, mint átfutni az étlapot. Se élesztő, se kemény fizikai munka, semmi macera.

Kiskoromban mindig kilopóztam Édesanyám virágoskertjébe és a lehető legnagyobb titokban és gondossággal téptem ki gyökerestől a virágokat, hogy csillogó szemekkel adhassam át neki Anyák napja alkalmából. Ő pedig mindig mosolyogva fogadta, és csak a hátam mögött szomorkodott "barbárságomon". Pár évvel később már Édesapától kértem pénzt, hogy megvehessem a lehető legnagyobb dobozos bonbont, a Bokrétát.

Idén arra gondoltam, hogy virágot sütök neki. Rózsát. Fel is túrtam az internetet, sok száz receptet olvastam át. Ezekből redukáltam le ezt a roppant egyszerű receptet, ami kis kézügyességgel az egyik legmeghatóbb ajándék lehet. Ha víz helyett rózsaborral (roséval) locsoljuk meg, akkor tökéletessé tesszük az élményt.

Ha fáradtan hazaesik a szerelmed és egy könnyű, de különleges vacsorával szeretnéd meglepni, amihez nem kell semmilyen szakácstapasztalat, akkor ez a te recepted. Pikáns, különleges és rendkívül finom.

A húsvéti nagy evéseknek mindig az a vége, hogy maradnak finom falatok, melyeket már senki nem kíván megenni. A maradék felhasználásnak egyik módja, hogy készítünk belőle valami egészen különlegeset, ami bárkit levesz a lábáról.