Amióta mennek a főzős műsorok, azóta tudom, hogy a rizottó nagyon finom, de nagyon nehéz jót csinálni. Nem jó hozzá az "occsó rizsa", mert abból sosem lesz rizottó. Ezért nekiálltam, hogy hamisítsak egyet. Hagymás, sajtos, krémes. Igazán finom vacsora lett belőle, ami nem terheli meg a pénztárcát, de lehet vele villantani.

Vannak napok, amikor semmihez sincs kedvem. Ezek leginkább a vasárnapok. Nagy nehezen kimászok az ágyból, kávé, egyebek. Szóval, semmi, de semmi kedvem nincs főzni vagy sütni. Ekkor rendelek pizzát. Mostantól minden megváltozik. Mert ezt a "pizzát" gyorsabb elkészíteni, mint átfutni az étlapot. Se élesztő, se kemény fizikai munka, semmi macera.

Kiskoromban mindig kilopóztam Édesanyám virágoskertjébe és a lehető legnagyobb titokban és gondossággal téptem ki gyökerestől a virágokat, hogy csillogó szemekkel adhassam át neki Anyák napja alkalmából. Ő pedig mindig mosolyogva fogadta, és csak a hátam mögött szomorkodott "barbárságomon". Pár évvel később már Édesapától kértem pénzt, hogy megvehessem a lehető legnagyobb dobozos bonbont, a Bokrétát.

Idén arra gondoltam, hogy virágot sütök neki. Rózsát. Fel is túrtam az internetet, sok száz receptet olvastam át. Ezekből redukáltam le ezt a roppant egyszerű receptet, ami kis kézügyességgel az egyik legmeghatóbb ajándék lehet. Ha víz helyett rózsaborral (roséval) locsoljuk meg, akkor tökéletessé tesszük az élményt.

A múltkor megígértem a desszertet. Főzés nélkül, közel másfél perc alatt elkészül. De annyira finom, hogy elképzelni sem tudja az, aki eddig nem kóstolta.

Múlt héten olyan helyen tartózkodtam, ahol a konyhában nem volt se főzőlap, se sütő. Csupán egy régi rezsó és egy botmixer aprítóval. Ezért valami olyan vacsorát kellett kitalálnom, amit nem kell főzni vagy sütni, viszont kellően különleges és finom egy fárasztó nap után. Egy hiperben való sétálás után, az alábbi wrap lett a vacsora.

Ha fáradtan hazaesik a szerelmed és egy könnyű, de különleges vacsorával szeretnéd meglepni, amihez nem kell semmilyen szakácstapasztalat, akkor ez a te recepted. Pikáns, különleges és rendkívül finom.

Vannak olyan ételeket, amelyeket hagyományosan nem készítek el, hanem inkább megrendelem, vagy étteremben rendelem. Blogtársam már bebizonyította, hogy nem kell félni és otthon is elkészíthetünk különleges falatokat (pl: itt és itt). Most én is felbátorodtam és elkészítettem a kedvenc kínai fogásomat: a szezámmagos csirkét. Azért csempésztem bele némi magyaros ízvilágot is.

Hamarosan itt a Húsvét. A családot meg szerettem volna lepni egy olyan különleges húsvéti levessel, amit a Bátyám gyerekei is szívesen fogyasztanak, de a felnőttek is örömmel eszik. Az volt az alapkoncepcióm, hogy minden olyan íz szerepeljen az ételben, amitől a Húsvét, Húsvét. Azt hiszem bátran kijelenthetem, hogy életem egyik legfinomabb levesét alkottam meg. Pedig nem is szeretem a tormát.

Vannak ételek, amiknek a neve nem túl bizalomgerjesztő. Ez is ilyen, én tudom. De nincs szükség hozzá semmilyen tapasztalatra, bárki el tudja készíteni, és a végeredmény nagyon finom lesz.

Akárki, akármit mond, a házi készítésű dolgoknak mindenki örül. Pláne, ha olyan kerül a tányérra, amiről már megszoktuk, hogy mindent kapunk hozzá a boltban. Pedig szerintem tovább tart felöltözni és elmenni bevásárolni, mint ezt az ételt elkészíteni. Ráadásul sokkal olcsóbb is, mintha készen vennénk.

A mai posztban házi túróval és házi szupervastag metélttel készült túrós tésztát készítünk, nyilván nem a hagyományos módon, hanem KitcenPorno stílusban.